A speciális gyermekvédelem rendszere
- A gyermekvédelem fogalmára
vonatkozóan számos (jogi,
szociológiai, pedagógiai stb.) meghatározás
ismeretes és elfogadott a
társadalomtudomány egy-egy ágában. A
különbözõ szempontok alapján megalkotott
definíciók közös vonása, hogy a
gyermekek védelmét kétféle –
tágabb és szûkebb
– értelemben is megközelítik.
Tágabb
értelemben gyermek (és
ifjúság)védelem alatt értendõ minden olyan
tevékenység,
amit a gyermek érdekében a család, az
óvoda, iskola, munkahely, illetve a
társadalom bármely intézménye tesz
(kedvezmények, juttatások, intézményi
ellátás, jogszabályalkotás).
Szûkebb értelemben a
gyermekvédelem azt az állami feladatot jelenti, amely a
különleges védelemre
szoruló gyermekek érdekeit óvja
hatósági eszközökkel. Az állam
(és az
önkormányzat) különleges védelmét
olyan (anyagi, környezeti, magatartási, vagy
egészségügyi okból fakadó)
veszélyeztetettség alapozza meg, amely a gyermek testi,
értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlõdését
gátolja vagy akadályozza.
Az általános gyermekvédelem
a gyermekek családban történõ
nevelésének támogatását, a
veszélyeztetettségnek
a megelõzését jelenti. Ez a megelõzõ
tevékenység döntõ részben az oktatási,
egészségügyi és szociális
intézményhálózatban (esetenként
civil szervezetek
bekapcsolódásával) valósul meg, az egyes
ágazatok komplex együttmûködésén
alapul. A speciális gyermekvédelem az
árva, elhagyott, veszélyeztetett (esetleg
bûnelkövetõ gyermek)
különleges fokozott védelmét garantálja.
A családból kikerült, vagy kiemelt
gyermek teljes körû ellátását az ún.
intézményes gyermekvédelem biztosítja.
Ebben kiemelt szerepe van a Területi Gyermekvédelmi
Szakszolgálatoknak, a
gyermek- és lakásotthonoknak, a hivatásos
nevelõszülõknek, a család- és
utógondozóknak, valamint a
javítóintézeteknek.
Kapcsolódó oldalak: