Fõoldal

A Gyermekvédelmi törvény


    A Parlament az 1997. április 22-ei ülésnapján közmegegyezéssel fogadta el gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvényt és ezzel új korszakába lépett a gyermekek védelmét szolgáló intézményrendszer, a gyermekvédelmi ellátás és gondoskodás, valamint a gyámügyi igazgatás rendszere.
A Gyermekvédelmi törvény nem más, mint az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének hazai feltételekhez igazodó alaptörvénye. Mint ilyen, bár tartalmában a gyermekekre és családjaikra irányuló szociális védelmet, ellátásokat szabályozza, több annál, mint a rászoruló gyermekek egyszerû védelme, alapvetõen tehát minden gyermek jólétét, megfelelõ védelmét biztosítja.
A Gyermekvédelmi törvény új struktúrájával, új tartalmi elemeivel teljes körû jogbiztonságot és szakszerû ellátásokat garantál a gyermekeknek, fiatal felnõtteknek.
A gyermekvédelem mûködése úgy biztosítható, hogy annak - törvényben rögzített - elemei horizontálisan és vertikálisan is egymásra, illetve egymás mellé épülnek, különválasztva a szolgáltatást és a hatósági munkát, valamint az alapellátás és a szakellátás rendszerét.
Magyarországon ezért tehát több alrendszerbõl tevõdik össze a gyermekjólét - gyermekvédelem ellátórendszere, amely kettõs funkcióval rendelkezik. Egyrészrõl a pénzbeli és természetbeni ellátásokon, valamint a gyermekjóléti alapellátásokon keresztül a gyermekek családban történõ nevelkedését segíti elõ, továbbá megelõzi, illetve megszünteti a kialakult veszélyeztetettséget, a családban keletkezett problémákat.

A gyermekvédelem rendszere az alábbi pillérekre épül:

 alapellátások

 szakellátások

 hatósági intézkedések (gyermekvédelmi gondoskodás),

 a bûnelkövetõ fiatalkorúak „ügyei”.